TÖRTÉNELEM TÉTELEK
|
Európai Unió kialakulása, intézményrendszere és működése Az Európai Unió nem csupán egy politikai-gazdasági társulás, hanem érték- és életközösség is. Alappillérként jelennek meg benne a demokratikus elvek (emberi jogok, szolidaritás, demokratizmus), és polgárainak igyekszik békét, biztonságot és stabilitást nyújtani. Az EU célja: a nemzetek feletti Európa megteremtése - közös jövőt épít, esélyt ad a közös jólétre. A tagságnak azonban hátrányai is vannak, melyek leginkább a frissen belépőket sújtják. A harmonizáció miatt az árak hirtelen megugranak, a béreket azonban csak lassan, sokára emelik. A csatlakozás utáni átmeneti időszakban még számos kedvezmény nem érvényesülhet (külföldi munkavállalás, euró). A tagországokban szigorú szabályozások vannak érvényben (pl. a környezetvédelem miatt - szennyvíz), s nagy társadalmi ellentétek alakulhatnak ki. Ezek mellett a nemzeti kompetenciák is alárendelődnek az európai érdekeknek, s a helyi sajátosságok helyett a globális célok kerülnek előtérbe. Az Európai Unió kialakulása 1940-es évek • 1946. szept. 19. Churchill megfogalmazta a francia-német kibékülésen alapuló Európai Egyesült Államok gondolatát. • 1948. márc. 17. Az Egyesült Királyság (UK), Fro és a Benelux államok aláírják a brüsszeli szerződést, amely a katonai védelem mellett gazdasági, szociális és kulturális együttműködést is szorgalmaz. • 1949. ápr. 4. Washingtonban 12 ország képviselői aláírják az Észak-atlanti Szerződést (NATO), amely az amerikai haderő európai jelenlétével biztosítja Nyugat-Európa védelmét az estleges szovjet terjeszkedéssel szemben. • 1949. máj. 5. Benelux államok, Dánia, UK, Fro, Íro, Izland, Olo, Töro, Norvégia és Svédo részvételével megalakul az Európa Tanács, amely története során hasznosnak bizonyult a jogállamiság garanciáinak erősítésében (kzp.: Strasbourg). 1950-es évek • 1951. ápr. 18. Megalakul a Montánunió (Európai Szén- és Acélközösség) Fro, Olo, NSZK és a Benelux állomok részvételével Párizsban. Robert Schumann (fr. külügymin.) „az EU atyja” • 1954. okt. 23. Az NSZK és Olo csatlakozik a brüsszeli-szerződéshez és ezzel létrejön az új szervezet a Nyugat-európai Unió (NYEU). A NYEU biztonsági kérdésekben illetékes, de háttérbe szorul a NATO mögött. • 1957. március 25-én Belgium, Lux, Holl, Fro, No aláírta a Római Szerződést, mely az Európai Gazdasági Közösség és az Euratom létrehozásáról döntött. Ez 1958. január 1-jén lépett életbe. EGK (6) 1960-as évek • 1960. jan. 4. Az UK, Ausztria, Dánia, Izland, Norv, Port, Svájc és Svédo képviselői Stockholmban aláírják az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) megalakulását kimondó szerződést. (Ez 1963. május 3-án lép életbe). • 1965. ápr. 18. A Brüsszeli Szerződés alapján megalakult az Európai Közösség (EK): a Montánunió, az Euratom és az EGK hármasából. Célja a gazdasági, pénzügyi, védelmi valamint a teljes politikai integráció, határok nélküli állam, vagyis az áruk, a tőke, a szolgáltatások és a munkaerő szabad áramlása. • 1967. júl. 1. Hatályba lép az EK szerződése. Megalakul az első Európai Bizottság. • 1968. júl. 1. Az EK-ben befejeződik a belső vámhatárok lebontása, vagyis teljessé válik a közös piac. 1970-es évek • 1972. jan. 22. Az UK, Dánia és Íro csatlakozik az Európai Közösséghez. Ezzel az EK 9 tagúra bővül (több mint 270 milliós lakossággal). (9) • 1975. márc. 18. Működni kezd az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDF), amelynek célja, hogy hozzájáruljon az EK-n belüli regionális és szociális különbségek csökkenéséhez. • 1979. márc. 13. Életbe lép az Európai Pénzügyi Rendszer (EMS = árfolyam összehangolás). Az Egyesült Királyságon kívül mind a nyolc tagország csatlakozik ehhez. • 1979. jún. 7. Megtartja az EK-országokban az Európai Parlament az első közvetlen és általános választást. 1980-as évek • 1981. jan. 1. Görögország csatlakozik az Európai Közösséghez. (10) • 1986. jan. 1. Spo és Port is csatlakozik az így már 12 tagállamot számláló EK-hoz. (12) • 1986. febr. 17. és 28. Luxemburgban és Hágában döntenek az Egységes Európai Okmány létrehozásáról, ami 1987. júl. 1. hatályba is lép. • 1986. máj. 29. Az Európai Bizottság székháza előtt első ízben vonják fel a kék-sárga csillagos Európa-lobogót, és hangzik föl Európa himnuszaként, Beethoven Kilencedik szimfóniájából az Örömóda. • 1988. szept. 26. Brüsszelben aláírják az EK és Magyarország kereskedelmi és együttműködési megállapodását. • 1989. jan. 1. Csatlakozik az Európai Közösséghez az NDK. 1990-es évek • 1990. júl. 1. Megkezdődik a Gazdasági és Pénzügyi Unió (EMU) első szakasza, amelyben lebontják a tőkemozgások előtt álló akadályok többségét, erősítik a gazdaságpolitikák összehangolását és a jegybankok együttműködését. • 1991. dec. 9-10. A hollandiai Maastrichtban az Európai Tanács elfogadja az Európai Unió szerződését. Ismét bővül a közös politikák köre: 1999-re megteremtik a közös valutát és a jegybankot. Közös kül- és biztonságpolitika, valamint belügyi- és igazságügyi együttműködés valósul meg. Az EK elnevezés Európai Unióra változik. • 1992. febr. 7. Maastrichtban az EK-országok aláírják az Európai Unió szerződését. • 1993. jan. 1. Az Egységes európai okmány alapján megvalósul az EK-ban az egységes belső piac: az áruk, a tőkék, a szolgáltatások és a munkaerő immár teljesen akadálytalanul mozoghatnak a 350 milliós piacon. • 1993. nov. 1. Hatályba lép az Európai Unióra vonatkozó maastrichti- szerződés. • 1994. jan. 1. Életbe lép a gazdasági- és pénzügyi unió második szakasza: létrehozzák a közös jegybank elődjének az Európai Pénzintézetet (EMI), valamint életbe lépett maastrichti szerződés, amely létrehozta az Európai Uniót. Céljai: Egységes adózás, közös rendőrség, életszínvonalbeli különbségek kiegyenlítése, munkavállalók érdekeinek védelme, a munkanélküliség leszorítása, miként lehetséges új tagállamok felvétele, azonos versenyfeltételek, pénzügyi unió. • 1995. jan. 1. Ausztria, Finno és Svédo is csatlakozik az EU-hoz; ezzel az unió tizenöt tagúra és 370 milliósra bővül. (15) • 1995. jan. 23. Megkezdi működését az Európai Bizottság. • 1995. márc. 26. Életbe lép az útlevél- és határellenőrzéseket megszüntető schengeni egyezmény: No, Fro, a Ben. államok, Spo és Port között. Később csatlakozik Au és Olo is. • 1998. márc. 30. Brüsszelben hivatalosan megkezdődik az EU csatlakozási folyamat Ciprussal és tíz közép-kelet-európai országgal (köztük Magyarországgal). Az EU valamennyi jelölt számára egyetlen „startvonalat” állít. • 1998. jún. 1. Megkezdi működését az Európai Központi Bank. • 1998. okt. 1. Megkezdi működését a tagországok rendőrségeinek tevékenységét összehangoló, Hága székhelyű Europol. • 1999. jan. 1. Hivatalosan is útjára indul a 11 ország közös valutája, az euró (a bankjegyek csak két évvel később kerülnek forgalomba). • 1999. márc. 12. Csehország, Lengyelország és Magyarország a NATO tagja lesz. 2000-es évek • 2000. dec. 7-9. Az Európai Tanács Nizzai ülésén elfogadja az Európai Alapjogok Chartáját. Az EU intézményi reformjáról kompromisszum alakul ki. • 2003. április 9. Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén megszavazza a tíz új tagország, köztük Magyarország csatlakozását támogató határozatot. Az EU 626 tagú képviselőtestületében a képviselők külön szavaznak az egyes országokról is, Magyarország csatlakozását 522 képviselő támogatja, 23-an ellenzik, 23-an tartózkodnak. • 2004. máj. 1. Újabb 10 ország csatlakozott: Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, a Balti államok (Lettország, Észtország és Litvánia), Ciprus, Málta és Magyarország. (25) Intézményrendszer A Közösség fő szervei: - Európai Tanács - Tanács (Miniszterek Tanácsa) - Bizottság - Parlament - Bíróság Európai Tanács Az Európai Tanács a tagállamok állam- és kormányfői találkozója. Az elnöki tisztség fél éves időközönként körbejár a tagországok között. Közösségi általános irányelveket határoz meg: kül-, bel- és biztonságpolitikai valamint igazságügyi kérdésekben. Évente kétszer, júniusban és decemberben ülésezik (Európai Csúcs), annak az országnak a meghívására és területén, amelyik a soros elnökségét betölti. Az ülésein az Európai Bizottság elnöke is részt vesz. Tanács (Miniszterek Tanácsa) Az Unió törvényhozó és döntéshozó testülete, szerve. Minden tagállam egy - egy szakminisztere vesz részt benne, tehát tagjai a nemzeti kormányok miniszterei, akik éppen téma szerint illetékesek Az elnöki teendőt a tagállamok félévente váltva látják el. A tagok nagyságukhoz igazodó szavazatszámmal rendelkeznek. A Tanács és a Parlament hagyja jóvá a közösségi jogalkotást, melyet a Bizottság terjeszt elő. Általában Brüsszelben ülésezik. Európai Parlament Az Európai Parlament az Európai Unió tagországainak lakosságát képviseli. Ez az Európai Unió egyetlen olyan intézménye, amelynek tagjait a polgárok közvetlenül választják meg. A képviselők nem nemzetek, hanem pártállásuk szerint alkotnak szekciókat. Teljes üléseit Strassbourgban tartja. Tevékenysége: jogalkotás, költségvetési politika, a demokrácia hangja, felügyeleti jogkör. Az Európai Bizottság és az Európai Unió Tanácsa mellett alapvetően hozzájárul az európai törvénykezés kialakításához és az Európai Unió vezetéséhez. Kezdeményezéseivel jelentős politikai hatást gyakorol. Az Európai Parlament a Tanáccsal együtt elfogadja a közösségi törvényeket. Jóváhagyja az Európai Unió végleges költségvetését, és jogkörébe tartozik az európai intézmények politikai ellenőrzése. Európai Bizottság A brüsszeli székhelyű Európai Bizottság a Tanács és a Parlament döntéseit készíti elő és hajtja végre. Kezdeményező és végrehajtó. Tagjai nem saját országuk érdekeit, hanem a közösséget képviselik. A Bizottság őrködik az uniós szerződések rendelkezéseinek alkalmazása és végrehajtása felett. A közösségi politikák keretében a Bizottság részt vesz az Európai Tanács és a Parlament határozatainak kialakításában, ajánlást készíthet, és véleményt alkothat, nemzetközi színtéren a harmadik országokkal folytatott tárgyalásokon képviseli az Uniót. A Bizottság az engedélyezett hitelkereten belül és az optimális gazdálkodás alapelvének megfelelően saját felelősségére készíti el az Unió költségvetését. Az Európai Bíróság Az Európai Közösségek Bíróságát az 1952-es Párizsi Szerződés hozta létre. Ez a luxemburgi székhelyű jogi intézmény ügyel a közösségi jog betartására, amely közvetlenül alkalmazható a tagországokban és elsőbbséget élvez a nemzeti joggal szemben. Az Európai Bíróság tagországonként egy, közös megegyezéssel kinevezett bíróból és 9 főügyészből áll. Egyéb szervek Európai Közösségek Számvevőszéke Az Európai Számvevőszék 1975. július 22-én jött létre, 1977 októberében kezdte meg működését. Ez a független intézmény ellenőrzi az Európai Unió intézményei (Európai Bizottság, Európai Parlament, Európai Unió Tanácsa), szervei (ügynökségek, alapítványok, intézetek, megfigyelők) és az európai segélyekből részesülők pénzügyeit. Európai Központi Bank (ECB) Az egységes valuta bevezetését megszervező, frankfurti székhelyű Európai Központi Bank (ECB) az Európai Unió legfiatalabb intézménye (1998. június 1.). Alapfeladata az árak stabilitásának fenntartása, az egységes valutapolitika meghatározása és bevezetése, a pénzügyi tartalékok kezelése és a pénzügyi műveletek irányítása. Az ECB a nemzeti jegybankokkal együtt alkotja az európai jegybankok rendszerét, amely a pénzügyi politika megvalósításáért, a fizetési rendszerek megfelelő működéséért, a hitelintézetek ellenőrzéséért, valamint a pénzügyi rendszerek stabilitásáért felel. Gazdasági és Szociális Bizottság A Gazdasági és Szociális Bizottság tanácsadó jellegű bizottság, konzultatív szerv, amelynek feladata a gazdasági és szociális érdekcsoportok bevonása a közösségi döntések előkészítésébe. A Római Szerződés (1957) határozza meg azokat a témaköröket, amelyekben a Tanácsnak és a Bizottságnak konzultálnia kell a Gazdasági és Szociális Bizottsággal. A Bizottság folyamatos működését 6 szekció biztosítja. Véleménye nem kötelező erejű. Régiók Bizottsága A Régiók Bizottsága a Tanács és a Bizottság felé tanácsadó szervként működik. Feladata a véleményalkotás és az érdekképviselet. Konzultálni kell vele a régiókat és a helyi önkormányzatokat érintő kérdésekben (pl. az oktatás, a kultúra, az egészségügy, a transzeurópai hálózatok, a gazdasági és szociális kohézió területei). Véleménye azonban nem kötelező erejű. Székhely: Brüsszel Európai Ombudsman Feladata azoknak a beérkezett panaszoknak a kivizsgálása, amelyek a Közösség intézményeinek vagy testületeinek működését kifogásolják, kivétel ez alól az Európai Bíróság és az Elsőfokú Bíróság mint jogalkalmazó szerv. Az Európai Ombudsman nem foglalkozik jogerős ítéletekkel, lezárt ügyekkel, ajánlásokat fogalmaz meg. Europol (Európai Rendőrségi Hivatal) Az Europol kormányközi, koordinációs szervezet. Feladata a tagországok rendőrségei közötti információcsere, azok elemzése, az együttműködés keretében a szervezett bűnözés elleni fellépés és megelőzés. Alapítás: 1992. február 7. LETÖLTÉS | ||||||||
|
|
||||||||